Ugrás a tartalomhoz

Molnár V. József

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a néprajzkutatóról és grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár József (egyértelműsítő lap).
Molnár V. József
2010-ben Solymáron
2010-ben Solymáron
Született1930. március 17.
Marcali
Elhunyt2022. február 21. (91 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanéplélekrajz-kutató, grafikusművész
Tisztségeegyetemi tanár
KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2012)
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár V. József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész.

Elméletei keresztényellenesek, áltudományosak és dilettánsak, megnyilvánulásai a pogányságot propagálják.

Életútja

[szerkesztés]

Kispolgári családba született. Édesapja Molnár József, aki egy fakitermelő cégnél volt munkavezető; 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan nem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a falusi kuruzslókkal és a paraszti életformával.

1956-os szerepe

[szerkesztés]

1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – nem sejtve a másnapi eseményeket – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, és – diák létére, két egyetemi tanár mellé – beválasztották a vezetőségébe. Tudták, hogy a Műegyetemen is összejöttek a diákok, és ők 16 pontban már a követeléseiket is megfogalmazták, így felvették velük a kapcsolatot még aznap éjszaka, és másnapra szolidaritási gyűlést hirdettek a lengyel szabadság támogatására a Bem térre. A Rádió ostromában már nem vett részt, ugyanis az egyetem másnap megjelenő lapjának, az Egyetemi Ifjúságnak meg akarta írni az addigi eseményeket, elkészült írását azonban egy környékbeli razzia hallatára megette. Közben a Március 15-e Kör a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén egyik vezetője lett.

A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án elfogták és később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött.

Avantgárd művészként

[szerkesztés]

Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el az egyetem tanszékének titkárnője segítségével. Itt belekerülhetett a művészeti életbe. Avantgárd festőként kiállításai is voltak, miközben a néprajzot is művelhette. Majd megnősült, és megszületett kislánya is. Hintalan László néprajzossal 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett az áltudományos elméletek propagálásáról hírhedt kamuegyetemen, a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén, ahol még ugyanabban az évben „doktorrá” avatták. Később sok előadást tartott a „doktori disszertációja” témájáról, az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról.

Élete során alaposabban megismerkedett az őskori ember barlangi művészetével. Ekkor kezdte kidolgozni ősképekről szóló áltudományos elméleteit. Ezt a formavilágot és a lényegét adó tartalmat nevezte el „szerves műveltségnek” vagy „természetes műveltségnek”.

Molnár V. József Csáji Attila festő, a progresszív avantgárd csoport egyik vezéralakjának barátjaként megismerkedett Pauer Gyulával, Papp Oszkárral és Csutoros Sándor szobrászművésszel. 1970-ben nyílt élete első önálló kiállítása a József Attila Művelődési központban. Az első igazán jelentős avantgárd kiállítása az R-Klubban volt. A nemzeti avantgárd (köztük Molnár V. Józseffel) és a kozmopolita irányzat képviselői (többek között Erdély Miklós, Bak Imre, Hencze Tamás) egyaránt részt vettek ezen a rendezvényen, ahova Aczél György is elment. „Aczél ott rögtön tudta, hogy neki mi a teendője, hogy ezekből az avantgarde törekvésekből mindazt, ami nagyon közel van a politikához, vagy a puszta dekorativitáshoz, azt az államnak támogatnia kell, a többit pedig szépen háttérbe szorítani, megszüntetni...”[2]

2012-ben megkapta a Magyar Örökség díjat.

Munkássága

[szerkesztés]
Molnár V. József egy 2007-es előadásán Pomázon

Áltudományos elméletei kidolgozásában segítette Nagy Dénes elméleti matematikus, Lugosi György vegyészmérnök, Váci Pál mérnök és Pap Gábor művészettörténész.[3] Hintalan Lászlóval és Pap Gáborral létrehozta az Örökség Népfőiskolát.[4] A Kárpát-medencét járva a magyar hagyomány műveit népszerűsítő rádiósorozatokat, előadásokat tart.

Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ című könyveiben gyerekrajzokat elemez, és azokba „rejtjeles asztrológiai mondanivalókat” magyaráz bele.

Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki áltudományos elméleteit, melyeket a Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.[5]

2004-ben alternatív általános iskolai történelemtankönyv-sorozatot indított Bakay Kornéllal és Harangozó Imrével közösen (első kötete: Történelem 5. osztályosoknak címmel jelent meg). A sorozat nagy botrányt kavart. A kritikusok kiemelték, hogy a könyv nem a történelem hiteles bemutatását, hanem hamis nemzeti mítoszok építését célozza. Így például – tankönyvtől szokatlan módon – a könyvek sokszor tagadó formában fogalmaznak: a közismert tények átértelmezése a céljuk, nem pedig azok egyszerű bemutatása.[6] Amellett, hogy a szerzők tagadják a darwini evolúciót is, az őskori barlangfestményeken magyar rovásírást vélnek felfedezni, a legrégibb írásrendszernek állítják a magyar rovásírást, és összekapcsolják a sumér írással. Tagadják az ókori zsidó állam, emellett Dávid és Salamon király létezését, a hunokat és szkítákat a magyarok rokonainak állítják be, sőt a kelta, etruszk, görög kultúrát is a magyarból eredeztetik. Krisztus zsidó mivoltát tagadják, helyette pártusnak állítják be, miközben a középkori rabszolga-kereskedelmet a zsidók nyakába varrják. Állításaik igazolására semmilyen forrást sem hoznak fel.[6] Ilyen és ehhez hasonló, a hazai és nemzetközi szaktudományos közmegegyezéssel egyaránt ellentétes, áltudományos és dilettáns állításai miatt a könyveket nem nyilvánították tankönyvvé.

A katolikus egyház álláspontja Molnár V. Józseffel kapcsolatban

[szerkesztés]

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a magyar katolikus egyház nevében, a 2009. szeptember 20-án kelt körlevelében elítélt egyes, újpogánynak és ősmagyar szinkretizmusnak minősülő, keresztényellenes és történelemhamisító nézeteket: „Azt tapasztaljuk, hogy ismét erőre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. [...] a különböző vallási elemeket keverő ún. »ősmagyar szinkretizmus« [...] kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a »Jézus, pártus herceg«-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék.” A körlevél megjelenését követően a katolikus klérus több tagja név szerint említette meg Molnár V. Józsefet, mint ilyen, a katolikus felfogás szerint is keresztényellenes és történelemhamisító nézetek képviselőjét. Nem sokkal ezután Ablonczy Bálint a témával foglalkozó cikkében szintén megemlítette Molnár V. Józsefet, mint a keresztényellenes, pogány nézetek propagálóját.[7][8][9]

2023 szeptemberében a karizmatikus.hu katolikus hitvédő portálon megjelent cikk súlyos kritikával illette Molnár V. József keresztényellenes, neopogány tevékenységét. Az írás Molnár V. Józsefről kijelenti, hogy nem egy tudós, aki a valóságot kívánja leírni, hanem a pogányság ideológusa, aki a pogányságnak akar híveket toborozni. A szerző szerint tevékenysége közvetlenül arra irányul, hogy támadja az egyházat; írásaiban a kereszténységet pusztán a pogányság egyik megnyilatkozási formájának, alesetének igyekszik beállítani. A cikkben egyértelművé teszik: aki a kereszténységet a pogánysággal és a bálványimádással akár csak kibékíthetőnek tartja – hát még ha a kereszténységet a pogányság alesetének tekinti – hittagadást követ el, ami pedig a katolikus egyház szemében halálos bűn. Az írás konklúziója, hogy aki Molnár V. Józsefet és a körébe tartozókat bármilyen módon támogatja, vagy akármilyen módon bekapcsolódik a tevékenységükbe – akár elméletgyártóként, akár követőként –, az a gonosz működését támogatja.[10]

Elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő, 1990 (Örökség könyvek)
  • Az emberélet fordulói; Melius Alapítvány, Pécs, 1991
  • Tanulmányok az esztendő körének rítusrendszeréhez; Melius Alapítvány, Pécs, 1992 (Régi Gyógyítás Műhely)
  • Világ-virág. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere; Örökség Alapítvány, Bp., 1996 (Örökség könyvek)
  • Egész-ség; Melius Alapítvány, Pécs, 1995
  • Ég és föld ölelésében: Tanulmányok a gyermekvilágról. Örökség könyvműhely, 1998
  • Kalendárium: Az esztendő körének szokásrendszere. Örökség Könyvműhely, 1998
  • Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma. Örökség könyvműhely, 1999
  • Hétboldogasszony: Főnix Könyvműhely "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001
  • Újraszülető világ: A kisgyermek rajzos üzenete. Örökség Könyvműhely, 2009
  • Valaki bennem tovább él... Molnár V. József élete és hitvallása Tóth Péter Pál portréfilmje alapján. Ős-Kép Kiadó, 2010
  • Az emberélet szentsége. Főnix Könyvműhely, "Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2011
  • Örökség: Válogatott tanulmányok 1994–2011. Ős-Kép Kiadó, 2011
  • Világ – virág: A természetes műveltség alapjelei, és azok rendszere. Ős-Kép Kiadó, 2013
  • Örökség. Válogatott tanulmányok, 1994–2011; 2. bőv. kiad.; Ős-kép, Bp., 2013
  • A magyar lélek képe. Az emberi élet fordulói néphagyományunkban; Hun-idea, Bp., 2014 (Magyarságtudományi füzetek)
  • A nap arca. A gyermekrajzok üzenete; Ős Kép, Bp., 2014
  • Hétboldogasszony; Két Hollós, Bp., 2015 (Hazatalálás füzetek)
  • "Nem én segítök..." Adalékok az "eszköztelen" népi gyógyításhoz; Két Hollós, Bp., 2017 (Hazatalálás füzetek)
  • Kerek istenfája. Az esztendő körének szokásrendszere; jav., bőv. kiad.; Ős-Kép, Bp., 2018

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Elhunyt Molnár V. József, korunk legnagyobb magyarja
  2. ↑ Molnár V. József: Valaki bennem tovább él... 118. o.
  3. ↑ Valaki bennem tovább él... 142-150. o.
  4. ↑ Örökség Népfőiskolai Szövetség. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  5. ↑ „Kiálts telyes torokal” Képek és írások Pap Gábor művészettörténész 60. születésnapjára. Polar Alapítvány, Budapest, 2000. 10. o.
  6. ↑ a b Nagy László: Meddig terjed az alternativitás határa?. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  7. ↑ Az Egyház élő hitével összhangban – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele, regi.katolikus.hu - 2009. szeptember 19.
  8. ↑ Gábor, Csaba a., P. István: TÁRSALGÓ - Kérdések és válaszok (A Püspöki Kar körlevele), plebania.net - 2012. március – 2014. február
  9. ↑ Ablonczy Bálint: A táltosok már a spájzban vannak – Senki által nem látott dokumentumra hivatkozik a Jobbik. valasz.hu, 2009. október 7. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. ↑ Molnár V. József, Papp Gábor és és az újpogányság Magyarországon 2. (magyar nyelven). karizmatikus.hu, 2023. szeptember 1.
  11. ↑ Történelmi Vitézi Rend vitézavatása Budapesten
  12. ↑ Magyar Örökség díjazottainak táblázata. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  13. ↑ A magyar kultúra napja - Átadták a Kultúra Lovagja kitüntetéseket Archiválva 2020. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, kormany.hu - 2016. január 22.
  14. ↑ Kitüntetések átadása és díszelőadás, helyihirek.hu - 2016. március 21.
  15. ↑ A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja, mma.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_V._József&oldid=27447120”